A mágneses momentum olyan fizikai mennyiség, amely az áramtekercsek mágneses tulajdonságait és a mikroszkopikus részecskék fizikai tulajdonságait írja le.
A mágneses nyomaték fogalma:
A mágneses momentum egy reakció a fizikában, az ampererő által generált nyomaték A mágneses nyomaték egy vektor, iránya összhangban van a tekercs normál irányával, jelezve a normál irány mentén az egységvektort, a normált és az áramot. A jobb spirálrendszerben a tekercset a mágneses mező nyomatékának (mágneses momentumnak nevezik), hogy a teszttekercs egy bizonyos helyzetbe és stabil egyensúlyba forduljon. Ekkor a tekercs által kapott mágneses nyomaték nulla, és a tekercs pozitív normálisa által jelzett irányt a mágneses tér irányaként határozzuk meg, ahol a tekercs található. Ha a teszttekercset elforgatjuk, addig amíg a tekercs kissé eltér az egyensúlyi helyzettől, a tekercsre kifejtett mágneses nyomaték nem nulla.
Ha a teszttekercset egyensúlyi helyzetből fordítjuk, a tekercs mágneses nyomatéka maximális. A mágneses tér egy adott pontján az arány csak a vizsgálótekercs helyzetére vonatkozik, vagyis csak a mágneses tér tulajdonságaira, ahol a teszttekercs található.
A mágneses momentum mérése:
A mágneses fluxusos módszerrel működő mágneses momentummérő rendszer egyfajta mágneses mérőrendszer, amely a mért tárgy mágneses momentumát és magpozícióját a több tekercsen egyenletes sebességgel áthaladó mért tárgy által keltett mágneses fluxus mérésével tudja megállapítani. Mágneses fluxus módszere Egy műszer alapvető mágneses paramétereinek meghatározására és ellenőrzésére szolgáló módszer a mágneses momentum és a mérőműszer megfelelő mágneses fluxusának megfordításával. A mágneses fluxus-módszer mágneses nyomatékmérő rendszerének gyakorlati jelentősége van a műholdfejlesztés alapanyagainak és komponenseinek kiválasztásában, a napelemsorok vezetékelrendezésének kutatásában, az űrműszerek és berendezések földi szimulációs tesztbeállításában, valamint az űrjárművek repülésirányításában.